Köztársasági elnöki valóságshow és bekamerázott Sándor-palota nélkül is egyértelműen kijelenthető, Schmitt Pál mögött kemény hét áll. Különösen a tegnapi, egri megjelenés kérdése állíthatta nehéz döntés elé az államfőt, aki a hvg.hu által ismertetett plágiumgyanút követően első ízben jelent meg nyilvánosság előtt. Az elmúlt 168 órában egy jottányit sem tudott megcáfolni az Őt ért vádakból, azokra egy fél épkézláb magyarázatot sem tudott adni (a szerdai, Kossuth rádióbeli nyilatkozata, valamint az azóta felszínre került Heinemann-szál csak tovább rombolta már így is mínuszos tekintélyét).
Persze mit lehet itt tenni? Schmittnek normális magyarázata a botrányra nincsen, emellett szemmel láthatólag abbéli érzése sem, hogy egy köztársasági elnöknek hasonló eset után a hitelessége finoman szólva is megkérdőjelezhető. Tehát menni kellett Egerbe, a találkozást az istenadta néppel nem lehet a végletekig odázni, mint ahogy a tradicionális osztályfőnöki órát sem lehetett lemondani, az túlságosan átlátszó lett volna jelen helyzetben. Bár így is az volt az a zseniális svédcsavar, mellyel végül nem az Eszterházy Károly Főiskolán, hanem a Dobó István Gimnáziumban szerepelt elnökünk, elkerülve ezzel, hogy az Index-Origo-Népszabadság-féle Bermuda-háromszögben eltévedt, teljesen megfertőzött ifjúságnak kelljen a szemébe néznie. Nyugodtabb, kellemesebb közeg a gimnázium, ahol a hallgatóságot még inkább a Real-Barca érdekli, mintsem, hogy Magyarország tulajdonképpen még demokrácia-e, és hogy köztársasági elnöke plagizált-e doktorija megírásakor, vagy sem? Nem mellesleg a gimnazista feltételezett első szakdolgozatának megalkotása is messzebb van még, márpedig egy héttel az elnöki botrány kipattanása után azért elég cikis lett volna olyasvalakiknek osztani az észt, akik talán éppen hasonló munka kellős közepén vannak.
Szóval az események alakulásával az egész dolog csak egyre szánalmasabb, Schmitt Pál pedig a feje búbjáig saras lett. Viszont a tegnapi szereplés újfent igazolta: mindig van lejjebb! Mert értem én, hogy egy ilyen ofő óra keretei, lehetőségei kötöttek, behatároltak. Nem lehet rajta akármiről beszélni, nyilvánvalóan az iskola kell legyen az első számú téma. De könyörgöm, így, ekkora öngólt rúgni?! Ebben az esetben még belemenni egy ilyen álszent, magas lóról történő, állambácsis, hiteltelen kioktatásba... Mert Schmitt részéről ez az volt! Ez az ember tényleg nem veszi észre, hogy-az Őt ért vádakra adott bárminemű érdemi cáfolat hiányában-nem kéne élethosszig tartó tanulásról beszélnie? Szerinte még egy ötösön is van mit javítani. Igaza van. De hozzátenném, hogy szerintem bizonyos summa cum laude fokozatú doktori disszertációkon is akadhat javítanivaló... Tényleg nem látja az Elnök úr, hogy abba kéne hagynia a nyelvtan tanárosdit, mikor nála az államfő az "álamfő", Monaco az "Monako" és még sorolhatnám. Szándékosan akar egyre mélyebbre süllyedni?
Mert ez történik Vele, és mondjuk ki őszintén, ez a plágiumgyanú "csupán" a jéghegy csúcsa. Schmitt eddigi tevékenysége során ballépéseivel az egyetlen, köztársasági elnöki aduját vesztette el. Azt, ami miatt a magyaroknak legalább az egyik része elismerte, tán még kedvelte is Őt. Mert pártkatona, efelől kár lenne vitát nyitni, államfőként is az. Ez a nép egy jelentős részének szemében megbocsáthatatlan. Persze jöhet a replika, hogy Göncz is az volt. Valóban, csak éppen "Mi, a kormány" elszólások, magát a törvényhozás motorjaként történő megnevezések nélkül. Mádltől, Sólyomtól eltérően Schmitt nem is jogász, ezzel kizárva az abban való bizakodás esélyét, hogy törvénykezzen Magyarországon akárhogy, akármilyen kormány, mégis jó kezekben vagyunk, mert felül van egy utolsó kontroll. Nincsen. Schmitt Pál nem független, nem jogász. De sokak szemében Ő volt a Pali bácsi. Akiből mára Plagi bácsi lett. Egy olimpiai bajnok, egy MOB-elnök. Aki utóbbi minőségében igenis sokat tett hazánkért. Emellett TV-tornázott, mosolygós volt, emberek között mozgott. Egyszóval teljes joggal vált egy kedvelt személyiséggé, emberileg. Ez a tulajdonsága volt az ország első embereként utolsó mentsvára, s ezt rombolta le eddigi tevékenységével szisztematikusan.
Megérte ez az egész?
